Amikor reggel fehér takaró borítja az iskola udvarát, a gyermekek szívében azonnal
megszületik az öröm. A téli havazás különleges ajándék: lelassít, elcsendesít, ugyanakkor
felszabadít és nevetésre hív. A hó érkezése mindig ünnep a gyerekek számára és velük együtt
mi, felnőttek is újra rácsodálkozunk a teremtett világ szépségére.
Az udvar ilyenkor igazi játszótérré változik. Készülnek a hóemberek, formálódnak a
hógolyók, és elindul a vidám szánkózás. A hócsata természetesen a szabályok betartásával,
hatalmas nevetéseket hoz, a hóban rendezett kis versenyek pedig mozgásra, együttműködésre
és egészséges küzdelemre ösztönöznek. A friss levegő, a kipirult arcok és a csillogó szemek
mind arról tanúskodnak, milyen nagy szükségük van a gyerekeknek az önfeledt játékra.
A téli szabadidős tevékenységek nemcsak testet, hanem lelket is erősítenek. Megtanítanak
örülni az egyszerű dolgoknak, közösséget formálnak, és hálára indítanak. A hó csendjében, a
közös játék örömében felfedezhetjük Isten gondoskodó szeretetét is. A teremtett világ
szépsége most fehérbe öltözve hív bennünket megállásra és örömre.
„Hali-hó, esik a hó!” – hangzik fel újra és újra az udvaron. Legyen ez az öröm emlékeztető
számunkra, hogy a mindennapokban is észrevehetjük azokat az apró csodákat, amelyek
mosolyt csalnak az arcunkra, és megmelegítik a szívünket még a leghidegebb téli napokon is.
