A máriapócsi Istenszülő-ikon első könnyezésének 330. évfordulója alkalmából különleges zarándoklatra indultunk pénteken. Utunk egyik kiemelkedő eseményére szombat este Bécsben, a Szent István-székesegyházban került sor, ahol az eredeti máriapócsi kegykép előtt katolikus és ortodox főpásztorok részvételével csendült fel az Akathisztosz himnusz.
Az ünnepi imádságot gyertyás körmenet követte, amely során a hívek együtt kísérték a kegyképet, hitükről és Mária iránti szeretetükről tanúságot téve.
Vasárnap Fülöp metropolita vezetésével mutattak be Szent Liturgiát a magyar zarándokok jelenlétében. Az ünnepi alkalom részeként megáldották a kegykép eredetét megörökítő emléktáblát is.
A zarándoklat lelki üzenetét különösen szépen foglalja össze a gondolat: „Ahol az Anya, ott van az otthon.” Mária öröme, hogy mindannyian otthonra leljünk az ő Fia, Jézus Krisztus házában. A 330 évvel ezelőtti könnyezés emléke ma is összeköt bennünket, és arra hív, hogy hittel, bizalommal forduljunk az Istenszülőhöz, aki szerető anyaként vezet bennünket Krisztushoz.
Az Istenszülő kegykép története:
Az 1675-ben készült ikon az északkelet-magyarországi kicsiny falu, Pócs görögkatolikus fatemplomában 1696. november 4-én könnyezett először. Egészen december 8-ig mindkét szeméből bőségesen folytak a könnyek, pedig oly hideg volt, hogy a templomban megfagyott a víz és misebor.
Egyházi és császári vizsgálóbizottságok több száz ember előtt, protestáns és katolikus tanúk által megerősítve egyaránt hitelesnek minősítették a könnyeket és csodának nyilvánították a könnyezést.
Magyarország akkor Habsburg fennhatóság alatt állt. I. Lipót császár 1697-ben katonai kísérettel Bécsbe vitette a csodás képet, a helyi lakosok tiltakozása ellenére. Az ikon július 4-én érkezett meg a császárvárosba, ahol hatalmas pompával fogadták és vitték körbe a városban, végül szeptember 11-én helyezték el a Stephansdomban, ahol ma is őrzik. Aznap az egyesült európai keresztény seregek Zentánál döntő vereséget mértek a törökökre, mely győzelmet Lipót császár Máriának tulajdonította.
A pócsi fatemplomban a Mária-ikon helye évekig állt üresen, oda egy másolat került.
Sem az eredeti kép, sem a róla készült másolatok a továbbiakban nem könnyeztek, kivéve azt, amelyet Pócsra vittek. 1715. augusztus 1-jén, 2-án és 5-én sok százan látták az újabb könnyezést, melyet hivatalos vizsgálat ismét kétséget kizáróan valódinak mondott.
A kegykép harmadik könnyezése 1905. december 3-tól december 19-ig folyamatosan tartott, majd december utolsó két napján is, összesen 18 napig. A könnyezés tényét egyházi és világi vegyes bizottság ellenőrizte, s megállapította annak valódiságát. A könnyeket felfogó selyemkendőt kicsiny foglalatban a templom falára függesztették, ma is ott található a kegykép alatt. A kegyképhez számtalan csodálatos gyógyulás, szabadulás kapcsolódik, az azóta fölépült bazilika falain és altemplomában rengeteg hálából emelt tábla látható.
